2010. április 25., vasárnap

Sacher torta

Apukám születésnapjára gondoltam, hogy ez egy tök jó édesség lesz. Én magam ugyan csak módjával szeretem a csokis ízű dolgokat, de ha rendes csoki van bennük, akkor azért jöhetnek. A Daubner Sacher tortáját kóstoltam anno, no az remek azért. Mondjuk mi nem jó a Daubnerben? (o;Megnéztem hát pár receptet, lényegében mindenhol ugyanazok a hozzávalók szerepeltek, kisebb változtatásokkal csak. Volt, ahol tettek bele vaníliát, vagy csak a tetejét kenték lekvárral, kicsit több vagy kevesebb cukor/liszt, de lényegében egy 6 tojásos csokis piskótát kell sütni. Namost ez is olyan süti, ami igazából egyszerű, de valamilyen okból csak nagyon kevés helyen lehet jót enni. Figyelembe véve a hozzávalók kevés számát, és az elkészítés nem túl bonyolult voltát, nehéz megmondani, hogy miért annyira jó az egyik, és miért annyira rossz a másik. Az enyém sajnos a nem annyira jó kategóriába esett (; Igazából a család azt mondta, hogy finom, de én határozottan elégedetlen vagyok, persze lehet, hogy nem a Daubner tortáját kéne alapul vennem, mert így egy picit magasra teszem a lécet.Végül az Ínyesmester receptjét vettem, le is vagyok törve, hogy ennyire eltért a végeredmény az elképzeléseimtől. A legnagyobb baj szerintem az lett, hogy a recept reszelt csokoládét írt, és így nem lesz igazán sötét a tészta, úgyhogy legközelebb mindenképp olvasztott csokit teszek bele. No meg nem vagyok a tortasütésben nagyon rutinos, beleértve a díszítést is, úgyhogy egy adag csokimázat sikerült is elrontanom (;Szóval csalódott vagyok, mert nem olyan színű lett, csak mintha kávés lenne, meg szárazabb is, meg a máz sem olyan szép... Igaz utóbbi inkább az én bénaságom, de szerintem igazából tényleg csokival öntik le és nem ilyen mázzal. Namajd legközelebb (;

Sacher torta

Tizenkét és fél deka vajat habosra keverünk 12,5 deka porcukorral. Kanalanként belevegyítünk 12,5 deka reszelt csokoládét és 6 tojássárgáját. Mikor mindezeket nagyon jól elkavartuk, 7 tojásfehérje és 12,5 deka finom liszt jön még bele. Vajjal kikent formában, lassan sütjük és szitára borítva másnap megkenjük a tetejét baracklekvárral, majd csokoládémázzal bevonjuk.
Csokoládémáz: 20 deka reszelt csokoládét és 15 deka porcukrot 2 deci vízzel, folytonos kavargatás közben sűrűre főzünk, vagyis olyanra, hogy a belőle tányérra cseppentett csepp ne folyjon szét. Ekkor elkeverünk benne egy mogyorónyi vajat és ráöntjük a torta tetejére. Vizes késsel elsimítjuk.

Én végül 13 dekányi mindent tettem bele, illetve a tojásfehérjéket nyilván előbb kemény habbá kell verni mielőtt hozzáadjuk. Nemhiába Ínyesmester nem kezdőknek szóló szakácskönyv (; A mázhoz pedig 10 dkg csokit és 12 dkg porcukrot kevertem össze valamennyi vízzel. 180°C-on sütöttem kb. 45 percig.
Ez a Sacher torta egyébként így nem az eredeti, mert az eredetit félbe kell vágni, és úgy megkenni lekvárral. Aminek a tetejét kell csak megkenni, az a Demel-féle verzió. Én végül félbe is vágtam, és a tetejére is kentem. Kínálhatunk mellé tejszínhabot, nyugodtan kicsit megcukrozva, mert maga a süti még a lekvár ellenére sem túlságosan édes.


Az Ínyesmester szakácskönyve: Sacher torta (356. oldal)

2010. április 16., péntek

Ráktempura sörrel

Volt egy zsák koktélrák a fagyasztóban, amit már nagyon el kellett használni, mert már picikét kezdtek kiszáradni a rákocskák. A recept nem lehetett túl bonyolult, mert nem volt itthon semmi extra hozzávaló. A Szakácsok könyve mentette meg a helyzetet, így lett vacsorára ráktempura salátával. Persze eredetileg valami érdemi méretű rák kellene hozzá, amit normálisan lehet mártogatni a bundába, nem ezek a picike izék. Így kissé körülményes volt halászni a rákocskákat a masszából, de elsőosztályú lett. Még az egészségesség látszatát is kelti, elvégre rák meg saláta, attól meg eltekintünk, hogy olajban úszott (;Nem vagyok az olajban sütés nagy mestere, konkrétan eléggé ellene is vagyok az ilyen eljárásnak. Azt hiszem rántott húst is kb. akkor csinálnék csak magamnak, ha valami távoli országban élnék, és már nagyon kellene valami nem beszerezhető klasszikus (;
A salátalevet hasraütésre kevertem: méz, balzsamecet, víz, őrölt bors, őrölt gyömbér. Sajnos nem volt itthon csak világos balzsamecet, a sötéttel szerintem jobban nézett volna ki.


Ráktempura sörrel

Hozzávalók:
  • 16 db héj nélküli rák
  • 1 l repceolaj
A tempuratésztához:
  • 1 tojás
  • 200 ml japán sör (ezesetben Tuborg)
  • 115 g átszitált finomliszt és egy kevés a rák beleforgatásához
A bunda elkészítése: A tojást üssük bele egy tálba, és töltsük hozzá a sört. A tojást keverjük habosra a s9rrel. Adjuk hozzá a lisztet, és még egyszer alaposan keverjük össze.

A rákok alsó felét éles késsel óvatosan metsszük be hat helyen. Ez azért fontos, hogy a sütés során ne tekeredjenek össze. Kis kés lapjával nyomkodjuk ki víztartalmukat. Egy időre tegyük be őket a hűtőszekrénybe.
A rákokat vegyük ki a hűtőből, forgassuk meg lisztben, a felesleget rázogassuk le róluk.
Serpenyőben hevítsük az olajat 190°C-osra. Amíg az olaj melegszik, készítsük el a tempuramasszát a fent leírt módon. Mártsuk bele a rákokat.
Az olaj hőfokának ellenőrzésére cseppentsünk bele egy kis tésztát. Ha leszáll az edény aljára, még nem elég forró az olaj, ha felemelkedik az edény feléig, akkor az olaj megfelelő.
A rákokat mártsuk bele a tésztába, és méretüktől függően dobjuk őket az olajba 3-4 percre. Amikor a rákok aranybarnák, fém evőpálcikával vegyük ki őket az olajból. Csepegtessük le, és helyezzük háztartási papírtörlőre. Rendezzük el a tálalótálon, szórjuk meg zöld teával. Közvetlenül fogyasztás előtt facsarjunk rájuk lime-levet, és szórjuk meg sóval.

Én magába a tempurába tettem egy kis sót, elkerülte a figyelmemet a legutolsó mondat. Csodálkoztam is, hogy nem ír sehova sót (:

Jill Normann - Szakácsok könyve: Ráktempura sörrel (Hisayuki Takeuchi)

Rázókendő

Végre elkészült a saját rázókendőm. Mindenki el volt ámulva tőle, pedig valójában nagyon egyszerű megcsinálni, bár tény, hogy elég időigényes. Anno, mikor mondták, hogy kb. 3-4000 forint egy ilyen, nem akartam elhinni, soknak találtam. Aztán most, hogy magam csináltam egyet, rájöttem, hogy nekem is kb. 1000 forint volt csak az anyagköltség. Megcsinálni meg azért jó pár órámba telt.

Alapvetően háromszög alakúnak kellene lennie, de én csak próbaképp csináltam ezt, és a nagymamám egy fejkendőjét áldoztam fel :) Nem is ér rendesen körbe amúgy, nem lehet rendesen megkötni.
Tulajdonképpen nagyon egyszerű horgolni a szegélyt, két gyöngyös láncszem, egy sima, és megint két gyöngyös jön, majd egy egyráhajtásos pálca az előző sor üres láncszemébe. Az utolsó sornál pedig középen két láncszem van, csak mindegyiken egy 12 gyöngyös hurok van. A nehézséget az okozza, hogy előre fel kell fűzni a gyöngyöt a cérnára, és azzal kell horgolni. Azt hiszem ez vett el több időt, amíg felfűzögettem a sok gyöngyöt.

Magamnak még lehet, hogy csinálok egy rendes, háromszög alakút, de hogy másnak nem csinálnék még pénzért sem, az eléggé biztos (; Igaz a végére azért már jól belejöttem, lehet, hogy a következő már sokkal jobban menne.

2010. április 4., vasárnap

Piña Colada torta

Nem egy klasszikus húsvéti sütemény, de már egy ideje ott lapul a mindmegettén a recepttáramban. Meglehetősen egyszerű torta, de mutatós is és finom is. Nem vagyok túl ügyes, ami az ilyen nagyobb sütiket illeti, vagy legalábbis a klasszikus tortákkal kissé hadilábon állok. Ez viszont elég szép lett, igaz nem került krém az oldalára, de ennek ellenére rém büszke voltam, hogy milyen szépen megállt a zselatin is a tetején :) Bár az sokat segített, hogy nem kell a piskótát elvágni, mert az nagy kihívás (;
Nekem mondjuk nem volt elég kókuszos, de mindenki más szerint érződött rajta rendesen.

mindmegette.hu: Piña Colada torta

2010. április 3., szombat

SekiRyu

Vettem csudaszép késeket. Amim volt, az ugyanis nem örvendett túlságosan jó minőségnek, no meg aztán csak az az egy volt, úgyhogy mindenképp bővíteni kellett a készletet. Ezekre a szépséges japán késekre esett a választásom, igazából semmit nem tudtam róluk, de korrekt áron voltak. Japán késhez képest mondjuk olcsók, de úgy általánosságban véve annyira mégsem :)
Be kell valljam viszont, hogy megalomán voltam, mert nagy kések kellettek, aztán most reggel ott állok egy retekkel, hogy levágjam a farkát, aztán kénytelen vagyok a nagykéssel hadonászni. Szóval majd még egy helyes kis zöldségkésnek jönnie kell (;
Abszolút elégedett vagyok egyébként, szépek is, élesek is. Már csak egy késblokk hiányzik vagy egy mágnes.



Messer aus Japan